A kötetet prof. dr. Mirjana Roter Blagojević recenzens méltatása után a szerző, prof. dr. Dubravka Đukanović, valamint Zoran Vapa fő- és felelős szerkesztő, a Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet igazgatója ismerteti.
„A kivételesen értékes műemlékállományhoz Vajdaság területén a római katolikus egyház 243 fennmaradt szakrális épülete tartozik, túlnyomó részük monumentális épület, amelyek többsége ma is istentiszteleti célokra szolgál, mégis elkerülték azoknak a kutatóknak a figyelmét, akik az utóbbi több mint hetven év folyamán Szerbiában az efféle építészet történetével foglalkoztak. A műemlékvédelmi intézmények kutatócsoportjainak figyelme is csak elvétve fordult e téma felé, általában csak egy-egy konkrét épületet vizsgáltak. A kutatók rendszerint az épületek építésének stílusára összpontosítottak, valamint a bennük őrzött ingó javakra, miközben szinte teljesen felderítetlen maradt az épületek térkoncepciójának, funkciójuk és formájuk viszonyának, az építészeti forma eredetének problematikája, a közép-európai központok hatása és az építészeti formák tipológiája. Ebből logikusan következett annak szükségessége, hogy megvizsgáljuk a Vajdaságban a 18. és a 19. században, valamint a 20. század első évtizedeiben barokk, klasszicista és historizáló stílusban épült római katolikus egyházi épületek architektúrája tér- és formabeli jellegzetességeinek eredetét és fejlődését, s ebben a monográfiában bemutatjuk a kutatás eredményeinek egy részét.” (Részlet az előszóból.)