Az Újvidéki Színház vendégjátéka
Szereposztás: Irén – Krizsán Szilvia; Géza – Mészáros Árpád. Megszámlálhatatlanul sok szerepben, valamint a zenekar funkcióját is betöltve: Baráth Attila, m. v., Gombos Dániel, Kőrösi István, Német Attila, Pongó Gábor, Szalai Bence, f. h. Adaptáció: Olivera Đorđević, m. v. Dramaturg: Lénárd Róbert. Díszlet: Diana Radosavljević Milović, m. v. Jelmez: Milica Grbić Komazić, m. v. Ügyelő, rendezőasszisztens: Lovas Csilla. Fény: Majoros Róbert. Smink: Bojana Radović. Rendező: Olivera Đorđević, m.v.
Ha van ideális házasság, akkor a miénk az – mondja Irén a párkapcsolati terápián. De hát nincs. Senkinek, sehol. Egy kis dög beletapos a családi életbe. Tűsarkú cipőben közlekedik, lába nyomán feketeribizli-lé fröccsen, paróka libben, egy halom színész pszichodrámásan szerepeket cserél, konzervek borulnak, uborka savanyodik, gyász van és… nevetés.
Miről szól A dög?
Géza – a tutyimutyi férj. Már tíz éve házas. Nem egy nőcsábász…
Irén – az átlagos feleség. Se jelleme, se rossz tulajdonsága nincsen.
Egy átlagos pár. Egy átlagos házasság. Valóban átlagosak lennének? Valóban egy másik nő az oka annak, ha egy házasság szétesik vagy már régóta hullik szét darabjaira? Erre egy lány és egy látszólag jellegtelen helyzet fog rámutatni…
Olivera Đorđević, rendező: Ha a szöveg jó, könnyű különböző oldalakról elemezni a darabot. Kiss Csaba szövegében több szálon fut a történet, a legizgalmasabb a házasság témája. Két ember közötti krízis: milyen áldozatokat hajlandóak hozni a házasságuk érdekében, mit képesek megtenni azért, hogy elérjék a céljukat? Ugyanazt tesszük, amit az életben is – megpróbáljuk több szemszemszögből bemutatni a történetet, a tiszta igazságot, mert mindenkinek megvan a saját igazsága, ami mellett kitart. A szerző férfi, én nő vagyok, tehát mindketten máshogy látjuk ezt a témát, drámát, történetet. A dög pszichodráma egy válságba került házasságról, két középkorú emberről, habár a kor itt nem lényeges, a kommunikáción van a hangsúly, vagyis annak a hiányáról. A nő és a férfi is nagyon fontosak, de a többi szereplő is, ők a segítők, akikre ugyanolyan szükség van egy drámai műben, mint az életben.
Lénárd Róbert, dramaturg: A dög férfiről és nőről szól – vagyis egy házasságról, pontosabban egy szétesőfélben levő házasságról szól. A szétesés így zajlik: a bőr alatt kezdődik, és amikor a repedések láthatóvá válnak, már késő, belül már minden szétrothadt. Ahhoz, hogy egy házasság szétessen, kell egy katalizátor. Hogy ez egy másik nő, másik férfi, másik feketeribizli vagy savanyú uborka formájában jelenik meg, az teljesen mindegy. A dög ebben a darabban nem nő, hanem egy jelenség – valami, ami látszólag a semmiből lép be egy család életébe és teszi azt tönkre. Ezért Olivera Đorđević koncepciójában nincsen egy női szerep sem a főszereplőn, Irénen kívül, aki így lesz a központja ennek a pszichoterápiának, ennek az őrületes komédiának, amely a házasságot és a női sorsot boncolgatja. Az, hogy a fontosabb szerepek közt helyet kapnak a savanyú uborka és a fekete ribizli is, az nem vicc.
Krizsán Szilvia, Irén: Irén egy teljesen átlagos, középkorú nő. Relatíve jó házasságban él. A férjével egy apróság miatt mennek el terápiára, hiszen igazából nem történt semmi. Ők nagyon szeretik és tisztelik egymást… Ha létezik jó házasság, akkor az övéké annak számít… Bármit képes lenne megtenni a férjéért.
Mészáros Árpád, Géza: Géza. Szürke semmi kis mérnök, nem is mérnök, csak egy digitális hivatalnok. Szerinte a jövő a fekete ribizliben van, az egy aranybánya. Biztos! Géza megoldja a helyzetet. Csak néhány napra van szüksége, hogy „normálisan” meg tudja oldani a problémákat, na jó, maximum egy hétre. Biztos! Géza nem „olyan”. Biztos! Géza nem szerelmes Lilikébe, csak sajnálja. Biztos! Géza csak egy pillanatra elugrott hozzá, és picit megingott! De nem történt semmi. Biztos! Géza nem hazudik. Géza esküszik, hogy nem hazudik, és hogy csak az igazat mondja. Biztos!!!
Az előadás támogatói:
Újvidék Város Kulturális és Oktatási Titkársága
Magyar Nemzeti Kulturális Alap