Május 14-én, csütörtökön újabb programmal folytatódik az újvidéki Híd Kör Egyesület által életre hívott Olvasatok – Humán és irodalomtudományi előadássorozat. Ezúttal Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának levéltárosát, tudományos kutatóját látjuk vendégül, aki A két világháború közötti magyar társadalom problémái. A népi írók válaszai címmel tart előadást.
Tézise szerint manapság a trianoni békeszerződést szokás a két világháború közötti magyar társadalom viszonyait meghatározó eseménynek tekinteni. Kevesebb szó esik azokról az országot feszítő belső reformokról, amelyeket a bármiféle revízió nélkül is meg kellett volna oldani. A korlátozott parlamentarizmus, a nyílt választás, az elmaradt földosztás, Budapest és a vidék ellentéte, az elcsatolt területeken élő magyarsághoz való viszony, mind-mind megterhelte a honi közéletet. Az 1930-as évek elején feltűnt egy új politikai áramlat, a népi mozgalom, akiknek a tagjai nem az állam mindenhatóságában, hanem az alulról szerveződő közösségek erejében bíztak. Radikális földosztást, szövetkezeteket, általános választójogot, az oktatás és a közigazgatás demokratizálódását és a Kárpát-medencében élő népek, valamint a magyarság viszonyának újragondolását javasolták. Ők voltak a népiek, akik nem csupán a trianoni Magyarországon, hanem a határon túl is értő fülekre találtak, többek között a Kalangya körében. Erről az izgalmas, a jobb- és baloldal közötti harmadik utat kereső mozgalomról szól az előadás.
Papp István 1979-ben született Mezőtúron. 2002-ben szerzett diplomát az ELTE történelem-politikaelmélet szakán. A doktori tanulmányait Romsics Ignác témavezetésével végezte, 2007-ben doktorált, értekezésének címe: A magyar népi kollégiumi mozgalom története 1944-ig. 2005 óta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának levéltárosa és tudományos kutatója.
Kötetei:
A magyar népi mozgalom története 1920-1990. Budapest, Jaffa Kiadó, 2012.
Szemek a láncban. Játszmák a magyar állambiztonság történetében. Budapest, Jaffa Kiadó, 2015.