Tiszakálmánfalva (Budiszava) | Vajdasági Magyar Kulturális Kalauz

Tiszakálmánfalva (Budiszava)

Tiszakálmánfalva, hivatalos nevén Budiszava 1884-ban jött létre, és Közigazgatásilag Újvidékhez tartozik. A legfontosabb középületek aránylag gyorsan épültek: 1886-ban  a vadászlak stilusú községháza, 1887-ben az egytantermes Magyar katolikus iskola  1892-ben a plébánialak  “L” alakú épülete.  A neogótikus stilusú  katolikus templomot  1908-ban épitették és a  Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1913 októberében szentelték fel. A Kör épülete 1912-ben épült Milla Imrének, dr.Városy Gyula kalocsai érseknek, valamint a falubéli magyarság támogatásának köszönhetően. Milla Imre plébános a Körben látta a biztositékot arra, hogy lerakja a tiszakálmánfalvi  magyarság kulturájának, hagyományának alapjait, hisz a magyar katolikus hívek száma 1899-ben meghaladta az 1300-at, és a  szorgalmasan működő Katolikus Olvasó Körnek otthont kellet adni. A Katolikus Olvasó Kör 1914-től 1929-ig müködött a Kör épületében, majd miután beszüntette munkáját, a budiszavai magyarság egy ideig egyesület nélkül maradt.

1930-ban új akció indult meg a hiány pótlására és egy új egyesület alakitására. 1931 februárjában létrejött  az első budiszavai Polgári Dalegylet, melyet az évek során több alkalommal kiemelkedő dijakkal jutalmaztak. Az egyesület keretében megalakul a mükedvelő színjátszó csoport, mely többnyire népszinműveket ad elő nagy sikerrel. A háborús évek alatt megszakad a folyamatos művelődési élet. 1946-ban újra szerveződik a magyarság, és ekkor alakul meg hivatalosan Budiszaván a Petőfi Sándor nevét viselő Művelődési Egyesület. 1955-ig önnállóan dolgozik, majd miután egyesitik a szerb nyelvű kulturegyesülettel, működése  időszakossá válik.

1990- től néhány fiatal lelkes szülő összefogott, gyerekeket toborzott, így sikerült új életet adni az egyesületnek. Kezdetben csak jelesebb ünnepekre készítettek alkalmi  műsorokat, önerőből. 2001-től viszont  a VMSZ újvidéki alapszervezete támogatásával sikerült bejegyeztetni a szervezetet, így létrejött egy kezdeményező bizotság, melyből kinőtt a mai  budiszavai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöksége. Alapvető célkitüzésük anyanyelvünk és hagyományaink ápolása, a helyi szokások felidézése, a lakosság bevonása a művelődési egyesület munkájába, életébe. Ennek eredményeként  megalakult a néptáccsoport, a szinjátszó-, hagyományápoló- és szavalócsoport, ének- és zenekedvelő gyerekek csoportja, a vegyeskórús, a moderntánc- és a kézimunkacsoport. A Művelődési Egyesület berkein belül elkészült a falu büszkesége, az emlékház (tájház).

A vezetőség igyekszik jó baráti kapcsolatot teremteni és ápolni az országon belül, de a határon túli civil szervezetekkel is. Ezért előadásaikon, rendezvényeiken mindig telt háznak örvendenek, de a vendégszereplések sem maradnak el.

Jelesebb rendezvényeik és fellépéseik az év folyamán: falunap megünneplése februárban, húsvéti locsolkodó bál, kézimunka műhelymunkák és teadélutánok májusban és novemberben, évzáró és ballagási ünnepség júnisban, vendégszereplés júliusban, tésztafesztivál októberben, sulisztár novemberben, mikulásnapi ünnepség,  karácsonyi ünnepség és az újévvárás megszervezése decemberben. Rendszeresen részt vesznek a Kőketáncon és a Durindón.

Egyesületük állandó lakhelye a Rómaik Katolikus Hitkösség tulajdonában lévő “KÖR” épülete, melyet hosszú idők óta használhatnak.