Christopher Marlowe szövegét Lénárd Róbert viszi színre.
Szodoma és Gomora zajlik Londonban – kinevezték az új királyt, a szeretője pedig egyre nagyobb rangokat kap. Kortársunk, Christopher Marlowe drámája identitásdrámaként, szerelmi tragédiaként, politikai drámaként, sőt fejlődésregényként is értelmezhető. Az újvidékiek olvasatában az ágy és a trónszék közötti bonyolult viszonyról van szó.
Milyen mértékben hat ki a magánélet a szakmaira? Hogy lesz az identitásból és az érzelmekből akkora politikai botrány, aminek a következménye egy esetleges polgárháború is lehet? Mi történik, ha a magánélet részletei kikerülnek a nyilvánosság elé és politikai kérdés lesz belőlük? Valóban az a gond, hogy a király meleg, vagy a baj azokban a férfiakban van, akiket szeretőül választ magának?
A II. Edvárd a történelem nagy mechanizmusa, a poltika, a bulvársajtó és a politikai történések közötti kapcsolatra kíván rámutatni.