Az emberi civilizációk azonosság-, különbözőség- és másságképe. Kopcsik István történész képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása
„Az előadás-sorozatban megvizsgáljuk, hogy a magyarság történelme során hogyan alakult ki és változott a közösségek, etnikumok azonosságképe, önmeghatározása. Hogyan viszonyultak a természeti környezetükhöz, a közösségen belüli különbözőségekhez; pl. férfi-nő kapcsolata és viszonya, az egymást követő generációk együttélése, a szellemi- vagy fizikai fogyatékosság megítélése, a társadalmi tagozódás elfogadása? Mit gondoltak a különböző nyelvekről, más kultúrákról, vallásokról? Hogyan viszonyulnak a magyar közösségek az őket ért külső támadásokhoz (honvédelem, függetlenségi harcok) és a saját hódító háborúikhoz (honfoglalás, kalandozások, dinasztikus háborúk, az I. és II. világháborúk)?
Megnézzük, hogy a saját és külső történeti források alapján a magyarság hogyan kezeli a traumákat (tatárdúlás, Mohács, szabadságharcaink, az I. és II. világháború eseményei és következményei, Trianon, Don-kanyar, a holokauszt, török, osztrák, német, orosz megszállás), azok okait és következményeit. Megvizsgáljuk, hogy ezen sorfordító események hogyan hatnak az ország népességi viszonyaira, mozgásaira és az emigráció, migráció nagyságára és irányaira.
Meddig képesek a különböző közösségek, etnikumok békésen egymás mellett élni, és mikor, miért kerülnek egymással szembe, ellentétbe? Miben különböznek az ugyanazon földrajzi környezetben, egy állam területén élő etnikumok egymástól és egy másik állam etnikumaitól? Milyen változásokat hoz az eltérő vallások kialakulása az emberi közösségek, civilizációk kapcsolatában? Mikor előny és hátrány a másság, a más kultúrához való tartozás? Hogyan lesz az etnikumból nemzetiség? Mikor és miért válik hatalmi, politikai érdekké a közösségen belüli és a közösségen kívüli ellenségkeresés? Kiknek és miért érdeke, a biológiai és politikai rasszizmus kialakítása, hogy az emberi fajon (emberiségen) országhatáron belül az etnikumok és nemzetiségek közötti különbségeket, ellentéteket élezzék?
A politikai ideológiák hatása a hagyományok és a szokásrendszerek egymás mellett élésére és ellentétére.
A magyarság napjaink világában – az élet lehetőségei és a jövő alternatívái!”
Időbeli bontás:
1. A kezdetektől a Mohácsi vészig (február 8.)
2. Mohácstól a kiegyezésig (március 8.)
3. A kiegyezéstől a XX. sz. végéig (április 5.)