v, 2018-10-21 16:30
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Zenta Község Önkormányzatával, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központtal és a Cor Jesu Kamarakórussal október 21-én, vasárnap, 16.30 órai kezdettel rendezi meg a XIX. Kóruspódiumot. Zenta városa kereken tíz éve volt házigazdája a rendezvénynek, így egyfajta jubileum is ez az ő és a mi számunkra is. De egyben ünnep is, hiszen egy áhítatra indító, a lelket megszentelő és megújító térben, a tavaly felszentelt Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomba érkezik, térhet be a dalos találkozó.
A XIX. Kórustalálkozót és részvevőit ft. Nagy József esperes-plébános úr és Czeglédi Rudolf, Zenta község polgármestere üdvözli, ünnepi beszédet mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mond.
A kóruspódium közös karénekei az idén is jeles évfordulóhoz kapcsolódnak, bár ezúttal rendhagyó módon, időben és térben is vajdasági vonatkozásúak. Ezelőtt 95 évvel, 1923-ban temették el Szabadkán „a magyar zene nagy halottját”, Lányi Ernőt, és ebben az évben, 1923-ban avatták boldoggá Lisieux-i (Kis) Szent Teréz karmelita nővért és egyháztanítót.
Lányi Ernő személyisége meghatározó volt mind Miskolc és Szabadka, mind pedig az egész Délvidék társadalmi-művelődési életére. Bár ideérkeztekor már külföldi és országos hírnév állt mögötte, szerénységével úgy tudott beilleszkedni a vidéki társadalomba, hogy póz nélkül, babérjait inkább eltüntetve, mint feltüntetve élt és alkotott. Minden dalszöveg, foszlány érdekelte, az ipari dalárda, a székesegyházi kórus, a zeneiskola és mások számára egyaránt komponált. Egyházi-világi zeneműveket, valamint verseket, többek közt kötetnyi német verset is hagyott az utókorra. Kosztolányi Dezső írta róla: „Én ifjúkoromban ismerkedtem meg vele, mikor szülővárosomba került karmesternek. Már első pillanatra egy kiváló ember benyomását keltette s ez az érzésem évek során, a mindennapi érintkezés közben, erősödött. Boltozatos koponyája, sűrű-fekete szemöldöke, széles mozdulata a régi romantikusokat juttatta eszembe.” Lányi munkásságára, sokrétű népnevelő tevékenységére és „régi romantikus” stílusára a találkozó elején az Adoramus te Christe motettával emlékeznek a kórusok.
A kóruspódium záróéneke, a Kis Szent Teréz-himnusz a mű ősbemutatója is egyben. Az erre az alkalomra, vegyes karra és két kamarakórusra írt himnusz a Cor Jesu Kamarakórus karnagyának, Miklós Rékának a munkája, amelynek kiindulópontja Dsida Jenő, a fiatalon elhunyt erdélyi költő Sainte Thérèse de Lisieux című verse, mely nem más, mint egy klasszikus felépítésű misztikus ima. Dsida Jenő költeményei már magukban „zenélnek”, pulzáló ritmusuk a verslábak adta lehetőségeken túlmutatva, a magyar nyelv hangzó állományához való mesteri hozzáférés példái, ötletgazdag mintái. Nem csoda, ha Dsida Jenő költészete Weöres Sándor és Áprily Lajos műveihez hasonlóan, számos zenészt is megihletett az évtizedek folyamán. Dsida egész egyéniségét és művészi vénáját erőteljes katolikus miszticizmus szőtte át. Bár a Kis Szent Teréz-himnusz modern víziói kifejezetten meghökkentőeknek tűnhetnek a mesterséges korlátok közé szorított vallásos neveltetés utáni évtizedekben is, nem lehet figyelmen kívül hagyni két fő szempontot: először is, a profán szavak mögött a „szent menyegző” allegorikus értelmezése, Isten szeretete népe iránt, mint a házastársi szerelem sejlik át. Másrészt, a középkorban a szent szüzek zsolozsmájának szövegei nem a Zsoltárok könyvéből, hanem pontosan az Énekek Énekéből, vagyis a szent írások legszentebbikéből származtak az egyházi gyakorlat szerint. Lisieux-i Szent Terézt pedig szűzként és misztikus egyháztanítóként kanonizálta a katolikus egyház.
A XIX. Kóruspódium részvevői: Kúláról a Bartók Béla vegyes kórus, a Bartók Béla kamarakórus, és a Cantilena női kórus (karnagy: Vendel Gyöngyi) • Magyarkanizsáról a Cantilena Kamarakórus (karnagy: Tolnay Ilona)• a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus (karnagy: Dutina Vilma) • Temerinből a Juventus énekkar és az Őszi rózsa vegyes kórus (karnagy Csernyák Zsuzsanna) • az újvidéki Kapisztrán ferences ifjúsági kórus (karnagy: Beszédes Margit) • az adai Musica Humana Kamarakórus (karnagy: Bács Annamária) • az Óbecsei Schola Cantorum (karnagy: Stefaniga Ottília)• a házigazda Cor Jesu Kamarakórus (karnagy: Miklós Réka), valamint vendégkórusként a székesfehérvári Primavera Kórus (karnagy: Horányi Ottília).
A Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű regionális rendezvénye.
A rendezvény plakátja Lackó Lénárd, szabadkai tervező munkája.
Ismétlődő:
Nem ismétlődő program